Hit-gyülekezet



Gyógyító olaj


Kérdező: 3. Használhatok-e gyógyító olajat?
HANG: 3. A gyógyító olajjal kapcsolatban kérdésed félreérthető. Olajat gyógyításra természetesen mindenki használhat, de azt az olajat, amelyet a szentkenet alkalmával a papok használnak, csak ők használhatják. Diakónus sem használhatja úgy, hogy ezzel meg ne sértené egyháza erre vonatkozó előírásait. Ezt neked, mint hitoktatónak, ugyancsak tudnod kéne!  15/1443.
           
Gyógyító olaj: 15/1443.

Génsebészet


HANG: Ami a többi kérdésedet illeti, ezekről a következőket mondom:
    - A génsebészet nem a Sátán  műve! A Sátán tehetetlen mindazokkal szemben, akik az Enyéim! A "természet rendje" éppen az, hogy minden beavatkozás ellenére Isten dicsőül meg! Ez történt az Én keresztre-feszítésem következtében is! 16 / 1560.
           
Génsebészet: 16/1560

Eisenbergi Fűkereszt

Eretnek

Ereklye

Kérdező: 2. .... Tárgyak közvetíthetnek kegyelmet, isteni erőt?
HANG: 2. Szólnom kell még tárgyakról, melyek képesek kegyelmeket közvetíteni. Mint tudod, minden tárgy egy összesűrűsödött gondolat. Isten mindenben létbenntartó módon jelen van. A kő azért kő, mert az Isten kőnek szereti azt. Ha tehát valaki imával, áldással, egy tárgyat arra szentel, hogy Velem jobban kapcsolatba hozza őt, akkor ez a tárgy olyan külső kegyelemmé válik, mely jobban segítheti őt Felém. Persze, ezt is, mint mindent, el lehet rontani. Válhat ilyen tárgy olyan pótcselekvések rugójává, melyek nem növelik, hanem késlelteik a szeretet kibontakozását. De egy tárgy fölött végzett ima, áldás nem erre való, hanem arra, hogy jobban szeressétek egymást, Irántam való szeretetből. Erre valók az ereklyék is.   5 /369.

           
Kérdező: 3. Van egy ereklyém. Eltemettessem magammal?
HANG: 3. Ne temettesd el ereklyédet önmagaddal! Először is az a test, amit eltemetnek, az nem te vagy! Másodszor pedig egy ereklyének eszmei értéke van! Szentelmény! Külső kegyelem! Léte nagy lehetőséget hordoz magában arra, hogy mások Istenhez térjenek!  21 /2032.

Ereklye: 5/369, 21/2032.

Zene, Zene hatása.

Zarándoklatok



Asztráltest

Asztalt táncoltatás

Agykontroll


Lélekvándorlás



 

Reinkarnáció. Reinkarnávió a bibliában. stb.

Reinkarnáció. 1. (Lélekvándorlás, Örök kárhozat, Újraszületés, Újjászületés, Feltámadás, Előző földi élet.)


Reinkarnáció. Újraszületés.
Kérdező: 1. Van olyan, hogy a lélek nem rendelkezik én-tudattal?
HANG: 1. Olyan van, hogy a lélek nem rendelkezik felelős én-tudattal. De olyan nincs, hogy ne rendelkezne én-tudattal!
   Az álomban tudsz magadról, de nem vagy képes felelős, tehát erkölcsileg is értékelhető döntéseket hozni.
   Mivel a földi halál csak nagyon átvitt értelemben hasonlítható az álomhoz, inkább egy nagy felébredésnek lehet mondani, ezért a földi test végleges levetése szabaddá, tehát felelős döntések meghozatalára is képessé teszi a lelket. E nélkül nem lehetne tudatosan vállalt újraszületés, reinkarnáció!   34 /3595


Reinkarnáció, Újjászületés. Feltámadás, Előző földi élet.
Kérdező: NEM ELLENTMONDÁS A FELTÁMADÁS ÉS REINKARNÁCIÓ?
            1. Mit jelent az, hogy feltámadunk, ha van reinkarnáció?
HANG: 1. Először a feltámadásról szólok pár szót, utána a reinkarnációról. A kettő nem ellentétben, hanem szorosan kapcsolatban van  egymással.
    Amikor valaki alszik, olyankor nem tud arról, hogy milyen az, mikor ő ébren van. Nem, mert nem is tudja, hogy alszik. De ha felébredt, akkor visszaemlékezhet álmaira. Bizonyos értelemben így vagytok a halál utáni és a halálon inneni élettel is.
   A halálon inneni élet a halál utáni élethez mérten olyan, mint az alvó állapot az ébrenléthez viszonyítva. A halál utáni élet egy igazi ébredés ahhoz képest, amit a földön ébrenlétben éltek. A földi élet csupán 'alvás' a halál utáni élethez képeset. Ezért, amint az álomban, úgy a földi ébrenlétben sem tudtok 'visszaemlékezni' igazi ébrenlétetekre, tehát a földi halál utáni életetekre. Míg a halál után, nagyon is világos lesz előttetek előző földi életetek!

Alá-, fölérendeltség közösségben

 Kérdező: SIKERÉLMÉNYRE VÁGYOM!
            Hogyan lehetünk eredményesebbek?
HANG: Mindaddig, amíg a jó szándék mellett a nyitottság jellemez benneteket, Lelkem segíteni tud nektek abban, hogy fejlődni tudjatok és Lelkem gyümölcseit megtapasztaljátok.
     Sokkal nagyobb hangsúlyt kell tennetek a Lélek gyümölcseire, mint a Lélek adományaira! A Lélek gyümölcseit megtaláljátok Pál apostol által a Galatákhoz írt levél 5:22-23-ban: "Szeretet, öröm, béke, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, szerénység, önmegtartoztatás és tisztaság." Ezek közül egynek sem szabad hiányoznia! Ezek csak együtt jelentik azt, hogy Lelkem dolgozik bennetek, általatok, veletek!
     Csak akkor remélhetitek, hogy az ősellenség nem tud kikezdeni benneteket, ha van reggeli és esti imátok. Egyénileg! Csak az a közösség egészséges, amelynek minden egyes tagja arra törekszik, hogy Velem élő kapcsolatot tartson fenn!
     Fontos, hogy a reggeli és esti ima az előbb felsorolt gyümölcsöket igyekezzen karban tartani!
     Bízzatok a szívetekben lévő jelenlétemben (János 14;23)! és  tanuljatok! Az Én kegyelmem csak abba az irányba tud hatni, amely irányba az értelmetek nyitott! Én tanítani tudlak benneteket, de tanulni helyettetek nem tudok! Mindig legyetek nyitottak a JOBB irányába! Higgyétek el, hogy a most meglátott legjobbnál is van jobb! Ez a fejlődés törvénye, ez a fejlődés útja!
     A széthúzás szellemének ellene kell mondanotok! Ezt nem az engedelmeskedtetés által kell megvalósítani, hanem a tanulékony alázat felvállalásával. A hangsúlyt tehát ne arra tegyétek, hogy tanítsatok, ha-nem arra, hogy tanuljatok. Ez mindegyiktekre áll! Csak így lehetek Én a vezetőtök. Engem senki nem sajátíthat ki magának akkor sem, ha különböző szerepeket is osztok ki közöttetek! Ti egymásnak testvérei vagytok. Nincs alá- és fölérendeltség! Mindenkiben szabadon akarok élni, hogy így az egész közösség a sok kicsi lángot, amelyet Lelkem gyújt meg szívetekben, segítsen Nekem nagy lánggá összeötvözni, amelyben el tud égni az önzésnek, békétlenségnek, széthúzásnak még a gyökere is.
     Mindannyian nagyon fontosak vagytok Nekem mindaddig, amíg az előbb említett Lélek gyümölcseit külön-külön érlelitek magatokban!   23 / 2263.


Kérdező: 2. Közösséget vezetek. Jól végzem e feladatomat?
HANG: 2. Ha az Én nevemben jöttök össze, akkor Én jelen vagyok abban a közösségben. Jelenlétemet a másokra figyelő szeretet jellemzi legjobban. Csak abban a közösségben tudok hatékonyan működni, amelyben elsősorban tanulni jönnek össze a közösség tagjai, és csak másodsorban tanítani! Lelkileg gazdagodni, és másokat akkor gazdagítani, ha azt mások igénylik.
     Az Én közösségeimben tehát nincs engedelmeskedtetés, hanem csupán a többiekre figyelés van! Vezetői helyemet nem adhatom át másnak. Mindenkinek meg kell legyen a lehetősége arra, hogy általa megszólaljak. Én mindig olyat mondok, ami épít, buzdít és vigasztal. Természetesen elnöknek, irányítónak, összefogónak lennie kell, mert Lelkem a REND lelke. De ti egymásnak testvérei vagytok. Tehát nincs alá-, fölérendelés. Ha mindenki arra törekszik, hogy a szeretet, öröm, béke érzékelhető legyen közöttetek, akkor te jól végzed a feladatodat. 25 / 2458.


Kérdező: Isten SZERINTI ÉLETKÖZÖSSÉGRŐL
IMA.
Uram! Köszönöm, hogy lehetővé teszed számomra azt, hogy szólhatok Hozzád! Kérdezni szeretnélek! Beszélj nekem az Általad jónak vélt életközösségről.
Kedves Barátom!
    Először elmondom, hogy miért kellett eljönnöm, mi okból, aztán elmondom, hogy honnan jöttem, és végül rátérek a kérdésedre adandó válaszomra is. Vagyis arra, hogy mi célból jöttem közétek.
    A TEREMTÉSSEL kell kezdenem.
    Isten kimondhatatlan szeretete, önközlése, a szellemi teremtmények létét nem tudta úgy létrehozni, amint Isten létezik. Csak Isten létezhet azáltal, hogy boldog! Tehát boldogsága azonos a létével!
    A szellemi teremtményeknek előbb létezniük kell ahhoz, hogy boldogokká tudjanak válni.
    Isten, az önmaga Lényének mondott IGEN-je által, mint KÖZÖSSÉG boldog, és így létezik. A szellemi lények csak akkor lehetnek boldogok, ha IGENT mondanak Teremtőjük szándékának. Vagyis annak az isteni TERVNEK, hogy személyes kapcsolatban legyenek az őket egyedül boldogítható Teremtőjükkel. Ezt Isten nem tudja megtenni helyettük. Senkiben nem lehet sem Isten, sem teremtmények által boldogságot 'teremteni'.
    Az Isten a BOLDOGSÁG! Ez 'teremti' ŐT! Ezáltal VAN! Ennek másik neve: SZERETET! Aki teremtmény, annak szabad döntést kell hoznia Istenre, mint BOLDOGSÁGRA, mint SZERETETRE!  Ennek a boldogító kapcsolatnak szükségszerű velejárója a közösségi élet. Azért szükségszerű, mert teremtményi szinten a szeretés a másikra figyelésből nő ki, együtt él vele!
    Minden teremtett lény, Isten reáfigyelése által létezik. Minden szellemi lény, Isten reáfigyelése által állapotszerű lehetőséggel rendelkezik arra, hogy másra, tehát Istenre is, figyelő legyen. E nélkül a másra figyelés nélkül sem Isten, sem teremtett szellemi lény, szeretni nem tud! E másokra figyelés nélkül, egyszerűen nincs szeretet, ami, mint említettem, a boldogságnak a másik neve! Ezért csak az képes boldogságot 'teremteni' önmagában, csak az él szellemi természetének megfelelően, aki életében főhelyen van a másikra figyelésben az Istenre figyelés! Ez pedig képtelenség kapcsolatok (tehát közösségi élet) nélkül! Azért képtelenség, mert Isten léte nélkül nem létezhet semmiféle teremtmény! Azért képtelenség, mert csak az, aki másokra figyel, képes Istenre figyelni, illetve, aki Istenre figyel, csak az képes másokra figyelni! Nem arról van szó, hogy Isten feldaraboltan van teremtményeiben, hanem arról, hogy teremtményei nem darabolódhatnak fel önmagukban, amikor szeretnek, tehát amikor másokra figyelnek! A feldarabolt szeretet már elrontott szeretet (személyválogató). A feldarabolt Isten már nem Isten, hanem bálvány!
     Az Isten által teremtett szellemi lények tehát szükségszerűen, egy személyes döntés által lehetnek élő kapcsolatban azzal az Istennel, aki személyesen megszólította, szerette, teremtette őket.
     Isten megszólítása, tehát a szellemek megteremtése, a teremtettség szintjén megváltozhatatlan, mivel Isten mindenkor és mindenben tökéletes, és megszólítása azonos a boldogságával. A szellemi teremtények részéről viszont, éppen, mert személyes döntés szükségeltetik, ez a döntés el is maradhat. Ebben az esetben az ember csupán önmagát tudja kimondani önmaga számára, de ez nem elég a boldogságához, mert nem önmagára, hanem Isten boldogságának befogadására teremtődött. Isten örömét nem tudja megélni, de hiányának fájdalmát magával cipeli!
     A szellemi teremtmény óriási felelősséget visel döntéséért. Ez abban mutatkozik meg, hogy döntése következményét képtelen korrigálni. Képtelen, mert képtelen egyszerre igent is és nemet is mondani. Képtelen egyszerre dönteni és nem dönteni. A boldogságot, boldogtalanságot eldöntő döntés csak egyszeri! A jó fának csak jó gyümölcse lehet. A rosszul döntött szellemi lény, illetve, a sehogyan sem döntött szellemi lény tehát, többé nem találhatja meg önerejéből Istenét!
     Isten megszólítása, szeretetének, önközlésének felajánlása szellemi teremtményei felé, nem változott meg azáltal, hogy valamelyik szellemi lény nem-et mondott Isten igenjére. Az, aki nem-et mondott, személy szerint csak önmagát zárta ki az Istennel boldogítóan megélhető kapcsolatból. Mivel a szellemi lény a legnagyobb lehetőségét a boldogságra elrontotta, ennél már csak kisebb lehetőséggel találkozhat mint teremtény, a Teremtőjével.
     Isten változatlan szeretete abban mutatkozott meg, hogy alacsonyabb szinten teszi lehetővé a Neki hátat fordító szellemi teremtényének, hogy Neki igen-t mondjon. Olyan ez, mint amikor valaki tudatosan elrontja látását. Ettől kezdve már csak a számára elfogadható Fény a megfelelő. Látni csak abban tud! Isten ezért vállalta azt, hogy elbukott gyermekei érdekében teremtményesül! Ezt nevezitek ’megváltásnak'! Ez tehát az ember számára lényegesen nagyobb kegyelem, mint a teremtés!
     Mivel a legnagyobb lehetőség, az Isten boldogságában történő részesedés, szellemi szinten megbukott, ezért Isten jóvoltából, alacsonyabb szinten, tehát csak a földön lehetséges a megtérés igazolása, mert itt a bukott szellemnek, megsérült természetük folytán nem Istent, hanem az emberben megjelent Istent kell elfogadniuk, akiben Isten lehajolt hozzá! Isten ezt mondja: 'Ha már, mint Istent, nem fogadtatok el, legalább, mint szenvedő, ártatlan embert, fogadjatok el!' Az az ember, aki már az ilyen embert sem képes elfogadni, Isten előtt annyira embertelen, hogy Isten sem tud vele mit kezdeni!
    Emberképű lett az Isten, az emberképűségnek minden szenvedékeny-ségével, hogy az ember, ha akarja, ha személyes igennel akarja, illetve, akár már születése előtt szándékolta, megistenüljön.
     Az ember számára tehát a földön nagyobb kegyelem a 'megváltás' (ami nem más, mint emberben önmagát embernek felajánlott Isten), mint a teremtés. Igen, mert a megváltás és a bűn egymással együtt létező valóság. Igen, mert a megváltás az embert olyan állapotba hozta, amelyet egyes cselekedet nem képes megszüntetni. Nem mert ezt az állapotot csak kettő,  Isten és ember egyszerre tudná megszüntetni. Isten ezt soha nem akarja! Nem akarhatja, ha egyszer ember lett! Ember csak akkor tudja ezt megszüntetni, illetve állandósítani, ha a megátalkodottság állapotába hozza magát! Tehát, csak a megátalkodott ember lehet képes embertelen ember lenni addig, amíg megátalkodott!
     Az erkölcsi jó hiánya mindig szenvedéssel jár, de nem reménytelenül! Ami nem valósulhatott meg a teremtés szintjén a teremtett szellemi lény akkori döntése miatt, az most megvalósulhat Isten megtestesülése által a földi élet szintjén, mert Isten szeretetét soha senki és semmi meg nem szüntetheti, és azt sem, hogy a boldogságra teremtett ember, mint szellemi lény, emberként, gondolkodásának, szemléletének, EGY BOLDOG EMBERHEZ (Hozzám, Jézushoz) irányítását, döntések sorozata által megkezdheti! Ennek felvállalása a megtérés, és ennek szükségszerű következménye az újjászületés, amely feltétlen feltétele a mennyek országába jutásnak (János 3:3)!
    Szeretetből jöttem hát közétek, bűnösökhöz, hogy Engem, mint EMBERT, befogadjatok, hisz minden emberben benne vagyok rászoruló módon!
    Én, Jézus, valóban ÉLETKÖZÖSSÉGBŐL jöttem közétek. Ennek az ÉLETKÖZÖSSÉGNEK eszméjét hoztam el nektek. Ennek az ÉLETKÖZÖSSÉGNEK tartalmát mondtam el és mutattam meg nektek. Mivel ahonnan jöttem, ott más, egészen más következménye van annak, amit itt elmondtam és megéltem közöttetek, ezért egy befelé irányuló TERVVEL jöttem, és mondottam beköszöntőmben, hogy betelt az idő, elérkezett hozzátok Általam az Isten országa, a ti boldogságotok, tehát alakítsátok át gondolkodásotokat, és higgyetek Nekem (Márk 1;15)!
    A mindent odaadás, mint ESZME, itt a földön csak részben valósulhat meg. Ez nagyon természetes, mert a Föld nem a véglegesülésnek, hanem az irányultságnak a helye!
    Kétségtelen, hogy minden, ami él, egyesülés által válik többé. Mivel az emberalatti világ nem hordozója az erkölcsi rendnek, vagyis sem jót, sem rosszat, sem bűnt, sem erényt nem tud tudatosan cselekedni, ezért az emberalatti világ nem arra való, hogy az ember egy az egyben utánozza azt, hanem arra, hogy abból a világból is kiolvassa, és az erkölcsi rendben ennek a segítségével is, igyekezzen megvalósítani az ESZMÉT! Azt az ESZMÉT, amely Bennem testet öltött, és emberré lett!
     Amint a Szentlélek találkozása Máriával, Engem valósított meg, úgy a Szentlélekkel való találkozásotok képessé tesz benneteket is arra, hogy megvalósuljak általatok, veletek és bennetek a világban, illetve, megvalósuljon általatok, veletek és bennetek a Szentlélek által az a KÖZÖSSÉG, AKIT  az Én Titokzatos Testemnek neveztek!
    Ez az ESZME azt akarja ismertetni az értelemmel bíró emberrel, hogy belülről, amint a szellem megkívánja, és nem kívülről, ahogy az állatok és a növények mutatják csupán, kell közösségben egységre törekednetek.
    Az anyagi javakról történő lemondás csak akkor van a helyén, ha az következmény, illetve, ha az együtt jár azzal, hogy Istent abszolút első helyre teszi valaki az életében. Isten tehát nem úgy kerül valakinek életében az első helyre, hogy mindenről lemond, hanem fordítva! Aki első helyre teszi Istent életében, az igyekszik megszabadulni minden olyan fölösleges tehertől, amelyet anyagi javaknak lehet nevezni.
    Minden, ami mulandó, ESZKÖZ! Eszköz önmagában nem érték. Sőt, önmagában értelmetlenség. Az eszköz azért eszköz, hogy felkínálja magát bizonyos cél elérésére. Végső soron az ember, aki az örökkévalóság gyermeke, aki egészen biztos abban, hogy boldogságát mulandóságban meg nem találhatja, mert gyermeke az örökkévalóságnak, és ez a vágy kiirthatatlanul benne él, csak részcéloknak nevezheti a mulandó értékeket. De tudnia kell, hogy ilyenkor nem őszinte. Nem, mert részcél nem létezik a szellemvilágban, csak eszköz! Amit részcéloknak neveztek, azok is eszközjellegűek az egyetlen és örök CÉL, az igazi hazataláltság örömének elérésére. Annak a LÉLEKKERESZTSÉGNEK átélésére, annak az  istenélménynek elfogadására, amelyben ugya­ncsak eszközjellegűen, a Szentlélek által karizmává finomított emberi tulajdonságaitokkal élni tudtok mások, a KÖZÖSSÉG javára!
    Amint a párválasztásoknál, akkor igazi és helyesen emberi az ilyen választás, ha nem érdekházasság céljából történik, hanem belül mondanak igen-t egymásnak a felek, s ennek következménye, az együttlakás és az, hogy anyagi javaikat is közösen használják, úgy az emberi együttélések folyamán is, csak akkor természetes a magántulajdon felszámolása, ha már belül mondanak igen-t egymásnak egy közös CÉL érdekében azok, akik együtt akarnak élni.
    De a házasságkötés is csak akkor mondható Isten előtt megfelelőnek, ha egy ESZME, mégpedig az az ESZME kapcsolja össze őket, hogy Velem, Jézussal, egyre szorosabb, egyre mélyebb egységbe kerüljenek, tehát, ha a Szentlélek a lelke e kapcsolatnak.
    Éppen így, minden közösségnek is ESZEMI síkon, tehát a Szentlélek által felkínált feladatok elvégzésére vállalkozók egysége kell, hogy legyen megcélozandó! Ez csak a LÉLEKKERESZTSÉGBEN  részesülteknél lehetséges!
    Később sem, soha sem szabad a Szentlélekkel való élő kapcsolat elé helyezni a Szentlélek által induláskor felkínált ESZMÉT (tanítani gyermekeket, ápolni betegeket, szolgálni egy meghatározott formában a rászorulókat)! Ezért a LÉLEKKERESZTSÉG utáni vágy, majd a LÉLEKKERESZTSÉG átélése, nem hiányozhat egyetlen közösségben élni akaró lelkéből sem! Az ilyeneknek időnként össze kell jönniük, és rá kell hallgatniuk a mindenkiben élő és megnyilatkozni akaró Lélekre! Istenélmény nélkül minden kapcsolat, minden közösség, vagy érdekközösséggé (anyagi szinten), vagy cimborasággá (erkölcsi szinten) válik.
      Azokat, akiket ti őskeresztényeknek neveztek, egységbe az az ESZME kapcsolta, amit így lehetne most megfogalmazni: a halál az igazi nyereség! Tehát a véglegesült örök életet, mint CÉLT, mindenek elé tudták helyezni. Igaz, ebben nagy segítséget jelentett nekik az Én földi életem közelsége, és az, hogy üldözték őket. De akárhogyan is volt, igazi CÉL késztette őket arra, hogy eszköznek tekintsék mindazt, ami mulandó.
     Ott, ahol nem ez, hanem az anyagi javakról való lemondás, a magánvagyon megszüntetésére késztetés volt érzékelhető, ott kimondva, kimondatlanul, máris elhomályosult a CÉL, és halálba torkolóvá vált Péter e téren történő számonkérése.(Ap.csel. 5).
     Az ember, csakúgy, mint az Isten, társas lény! Elsősorban Istenével kell legyen TÁRSAS kapcsolatban a Szentlélek által, és ettől az Istenétől kell kapnia azt a szerepet, feladatot, ugyancsak a Szentlélek által (ez a LÉLEKKERESZTSÉG), amelyet csak  közösségben másokkal, lehet megélni. Annak a szeretetnek kibontakoztatása, amelynek tartalma az önátadás, csak akkor lélekemelő, ha a végső CÉL (boldog örökkévalóság) mindenek elé helyezése mellett, közös feladatok elvégzésére vállalkoznak azok, akik egymással is összhangban akarják e végső CÉLT magukban tudatosítani.
     A földön minden rossz, egy elrontott jó. Mivel az emberi faj fenntartását biztosító házasság, mint közösségi élet, legtöbb esetben, vagy teljesen kikapcsolta, vagy részben elhomályosította a végső CÉLT, ezért az emberi történelem folyamán, magát a házasságot zárójelbe téve, tehát ezt mellőzve akarták a jó szándékú emberek felvállalni azt, hogy a végső CÉL 'állapotszerű' tudatosítása mellett, főleg a rászorulókban élő jelenlétem irányában fejtsék ki, éljék ki szeretetüket. Így jöttek létre a különböző szerzetesi közösségek, amelyek a magánvagyonról való lemondást is szükségszerűnek tartották ennek érdekében.
     Kétségtelen, hogy LÉLEKKERESZTSÉG által működhet a Szentlélek olyanokban, akik lemondanak a házas-kapcsolatról. De kétségtelen az is, hogy ehhez a működéshez, a házasságról való lemondás nem szükségszerű! A nem személyválogató, de szerepeket kiosztó Szentlélek ott fú, ahol akar!
     A LÉLEKKERESZTSÉG megvalósulása nem függ semmi mástól, csak attól, hogy akarja-e valaki, vagy sem! Ha akarja, akkor keresi azokat, akik ezt szintén akarják, és feltétlenül lesz része olyan istenélményben, amely felkészíti őt az Isten által jónak látott szerep, feladat felvállalására. Ez járhat együtt azzal, hogy valaki, vagy valakik ráteszik kezüket a LÉLEKKERESZTSÉGET vágyóra, de történhet e nélkül is! Ha valaki részesült ebben az istenélményben, akkor ennek lehet következménye az is, hogy meghatározott személy, vagy személyek, kezüket ráteszik, a Szentlélektől kapott feladat vállalásának igazolására, de senki nem attól válik LÉLEKKERESZTELTTÉ, hogy valaki rá tette a kezét az illetőre, vagy sem.
     Ismétlem: Isten biztosan akarja, hogy mindenki LÉLEKKERESZTELT legyen! Isten biztosan akarja, hogy a Szentlélek mindenkiben, egy átélt istenélmény hatására, gyümölcsöt termő módon működni tudjon! Isten biztosan akarja, hogy az Ő SZABADSÁGA minden szellemi teremtényében működőképes legyen! A szabadság nem valami passzív létforma, hanem a bennetek aktívan működő Szentlélek jelenléte! Aki még nem tapasztalta meg e szabadságot, az fel sem tételezi, hogy ez létezik. Nem hisz benne! Éppen ezért csak hittel fogadható el! A bűn kétségtelen, hogy erősíti e szabadság valósága elleni döntést a lélekben. De a szabadságnak a valóságát soha meg nem szüntetheti, mert e szabadság a Szentlélek működési területe ( 2. Kor. 3;17)! Éppen ezért, az, akik valóban akarja, előbb-utóbb meg is kapja!
     Minden speciális hitet hirdető közösség vezetősége (speciális hit = alá-, fölérendeltséget hitvallásban rögzített életforma) előírhatja ugyan, hogy közösségében bizonyos feladatokat csak azok végezhetnek, akiket erre kézrátétel következtében, imával felhatalmaztak. Ez minden speciális hitet hirdető közösségben szükségesnek tűnik a rend fenntartásához, de ez egyáltalán nem biztos, hogy azonos azzal a renddel, amelyet az Isten vár el tőletek! Sőt! Éppen a LÉLEKKERESZTELTEK által, tehát a Szentlélek által felkínált REND miatt fogják üldözni - természetesen azok,  akik nem részesültek LÉLEKKERESZTSÉGBEN - a speciális hit képviselői, az Enyéimet!
     Mivel a BOKOR-BÁZISKÖZÖSSÉGBEN nem a LÉLEKKERESZTELTEK felé tolódott el a hangsúly, hanem az értelmileg kipallérozottak felé, ezért a szellemvilág ártó erői, amelyek közül  a legkisebb szellem is többet tud, mint bármelyik bokorbázis-közösségi tag, nagy teret kaptak a működésre. Ezért az ESZME elhalványulása ma már számotokra meglehetősen látványos. Míg a karizmatikus ÁG, tehát a LÉLEKKERESZTELTEK ága, melyben nem jellemző a szellemileg kiugrók nagy száma, látványos növekedést, terjedést mutat. A kegyelmi rendben ez a természetes!
    Most válaszolok a feltett kérdésedre:
    Azért jöttem közétek, hogy Általam, Velem és Bennem, a Lélek által nektek juttatott szerep, feladat alapján megvalósítsátok ahhoz a CÉLHOZ irányulást, amelyet Márk 1;15-ben elmondottam. Ez csak közösségben valósítható meg! Ez a Közösség az Én Titokzatos Testem! Mivel a feladatok részekre osztják e Testet, és e részeknek egységesítője maga a SZENTLÉLEK, ezért e részekre osztott feladat addig hordozza áldásomat, amíg az egyedeket a Szentlélek vezeti!
     Ezt a földön soha meg nem valósuló, de mindig megvalósítandó irányzást kell vállalnia annak, aki szabadságot ad Nekem, Jézusnak, önmagában arra, hogy tegyem általa azt, amit  jónak látok.
     Amint nem vontam körül abronccsal annak idején tanítványaimat se, de igenis ígéretet tettem nekik arra, hogy LÉLEKKERESZTSÉGBEN fognak részesülni, úgy most is, és a világ végezetéig mindenkor, nem ígérek nektek felhőtlen jövőt azáltal, hogy külső rendeletekkel egybefalazzalak benneteket, hanem ma is arra hívom fel figyelmeteket, hogy vágyódjatok betöltődni Lelkemmel!
     Akikkel ez már megtörtént, azok szítsák fel újra magukban ezt az első kegyelmet, aki pedig még nem élte át a pünkösdi istenélményt, az higgye el, hogy nemcsak van ilyen, de ez nélkülözhetetlen is ahhoz, hogy élő közösségekben, gyümölcsöt teremjetek, maradandó gyümölcsöt, a Szentlélek által!
    A föld az IRÁNYULÁS és nem a véglegesítés, nem a véglegesülés helye!  36 /3799.


Kérdező: 3. Járhatok több közösségbe?   
HANG: 3. Nem jó, ha valaki több közösségben járva akar Engem, Jézust, egyre jobban megismerni. Értem, Jézusért, minden közösségben, ahol alá-fölé rendelés van, áldozattá kell válni! Aki ezt ki akarja kerülni, az már eleve nem tartozik Hozzám! 36 / 3789.
           

Kérdező: 2. Ha egy lelki közösségben nem mindenki tartja magát egyenrangúnak a többiekkel, működik-e az a közösség?
HANG: 2. Sokáig nem! Senki sem képes sokáig elviselni azt az állapotot, hacsak nem mond le a szabadságáról, hogy valaki különbnek gondolja magát a másiknál. Egy jézusi közösség pont attól szeretetközösség, mert még elvben sincs alá-, vagy fölérendeltség és csak annyira hallgatnak a másikra, amennyire épülni tudnak belőle. Aki különbnek gondolja magát, az nem akar másoktól tanulni, azt szeretné, ha tőle tanulna mindenki. Az ilyen ember nem nyitott és nem alázatos, mert nem vállalja azokat a szembesüléseket, amelyeket testvérei, mint tükröt akarnak mutatni neki a körülményeiben. Az olyan ember, aki csak a fő helyre akar ülni, megaláztatik, mert előbb-utóbb meg fogják kérni arra, hogy adja át a helyét olyannak, aki méltóbb arra a helyre. Bocsássátok meg neki iránytalanságát, és ha kéri, hogy segítsetek neki tisztultabb látásra jutni, ne forduljatok el tőle. Addig is azt kell mondanom, hogy ne vegyétek őt komolyan és csak addig vállaljatok vele közösséget, míg önmagát középpontba állító magatartásával nem lehetetleníti el a közösségi összejöveteleteket, nem akadályozza Lelkem működését közöttetek.  43 / 4738.

Dombi Ferenc


Dombi Ferenc

Egy katolikus pap párbeszéde égi lényekkel

Jézus tanításai a Han g
 kötetekben A 43 Hang kötet szerzője Dombi Feri bácsi, aki 1927 november 25-én született (Hont.m.) Szob községben, egy tizenkétgyermekes család ötödik gyermekeként, mint első fiú.

   Tanulmányait Székesfehérvárott és Szegeden végezte. 1954-ben szentelték pappá. Egy évig káplán, majd hitoktató. 1960-tól az állam nem engedélyezi hivatalos működését Székesfehérvárott és Nagy-Budapest területén.
  1976. október 4-én LÉLEKKERESZTSÉGBEN részesül Alsószentivánon.

   1977-től nem kap engedélyt önálló működésre. 1979-től Pátkán működhet, mint plébános, egészen nyugdíjaztatásáig, 1987-ig.

    Ezután két hónapot tölt Medjugorjében, ahol törött lába csodálatos módon egy pillanat alatt meggyógyul. Az előző politikai rendszer bukása után, 1991-ben engedélyt kap a Váci Megyés Főpásztortól arra, hogy INÁRCS községben kisegítő lelkipásztori munkát végezhessen. Itt a hívek áldozatos szeretete, és a helyi önkormányzat jóindulatú hozzáállása folytán két év alatt plébániát építenek számára, s a Váci Megyés Főpásztortól folytatólagosan évenként engedélyt kap a további működéshez. Itt, INÁRCSON erősödik meg benne a HANG, melyben égi lények gondolatait ismeri fel. E könyv ezeket a gondolatokat tartalmazza.

    "Míg idea valami, addig csak hordozóját boldogítja. A megvalósult idea kell, hogy hordozza Alkotóját. Erre és ezért teremtettelek!" (HANG)

  Működési engedélyét 1997 őszén, a Váci Megyés-főpásztor, a Váci Egyházmegye területére vonatkozóan visszavonta, majd azt 1999 őszén ismét visszakapta.

    Betegsége miatt 2002-től a székesfehérvári papi otthonban élt. 2004. május 1-én elhagyta a földi világot, és égi otthonába költözött.

     Feri bácsival több TV interjú is készült, melyek egy részét a "TV-riportok Feri bácsival" linkre kattintva tekinthetsz meg. A Kiskegyed című magazin pedig 2001-ben riportot készített vele a "Jelet kértem a Szűzanyától" címmel, amit lentebb olvshatsz el.


Jelet kértem a Szűzanyától

A bokszbajnok-jelölt üzentet kapott: papnak kell lenned!

Nem ment minden simán Dombi Ferenc úr életében az elmúlt évtizedek alatt.

Vitte a párt

- Egyáltalán nem papnak készültem, hanem tornatanárnak. Harmadik helyezést értem el az országos középiskolai bokszbajnokságon, és a párt is vitt mindenfelé. Bevallom, nem bántam, mert ezeken a rendezvényeken elszavaltam a magamét, azután el is tűnhettem. A többieknek viszont végig kellett állniuk az egészet.
   1948-ban történt. Egyedül mentem haza egy ligeten keresztül, megjelent Jézus, és azt mondta: - Papnak kell lenned! Nem tudom másképpen elmondani. Nem is lehet mihez hasonlítani, mert valóságosabb volt bármilyen földi dolognál. Jó negyedórát vitáztam is Vele, hogy nem lehet, ebből botrány lesz. Éppen akkortájt jelent meg a helyi újságban nagy betűkkel, hogy Dombi Ferencet továbbtanulásban támogatni fogja a párt. De Ő nem tágított, s én elfogadtam, nincs mese, ha Jézus hív, pap leszek.
   Beszélték utóbb is városszerte: képzeljétek, a Dombi Feri, a nagy kommunista elment papnak! Én azóta, hogy beléptem a papi szeminárium ajtaján, boldog ember vagyok.

Ég és Föld között

    Úgy tartják, az az igazi beavatott pap, aki élő kapcsolatot tart fenn az égi magasságok és a földi hívek között. Feri bácsi pont ilyen, hiszen a benne megszólaló Hang már hívek és kíváncsiskodók ezreinek adott feleletet, útmutatást. "Felsőbb utasításra" könyv alakban is megjelentek a kérdésekre érkező válaszok, amelyek száma eléri a négyezer-ötszázat.
    Az egyház soha nem nézte jó szemmel ténykedését. Hosszabb mellőzés után, a rendszerváltást követően ugyan engedélyt kapott arra, hogy Inárcson kisegítő lelki pásztorként tevékenykedjék, de néhány éve onnan is el kellett jönnie. Ma nincsen plébániája, ám naponta fogad embereket, esténként pedig különböző köröket vezet. Inárcs község, ahol a Hang könyvek megszülettek, állítólag azóta is visszaköveteli papját.

Ráléptem, nem fájt

   - Mivel sokan jöttek hozzám, a régi állami vezetés nyomást gyakorolt, hogy állítsanak le. Persze akárhová, küldtek, a fiatalok hamar körém kezdtek gyűlni. Dobáltak is egyik helyről a másikra, hogy sehol ne tudjak gyökeret verni. Aztán idő előtt nyugdíjaztak, 1987-ben. Sem az államnak nem kellettem, sem az egyháznak. És akkor még csak 58 éves voltam! Tele gőzzel, energiával. Hát, mondom, mi a csuda ez, hogy senkinek nem kellek? Elmentem a szerbiai Medjugorjéba, ahol rendszeresen voltak Mária-jelenések. Jelet kértem a Szűzanyától, és meg is kaptam.
    Ott ugyanis több helyen eltörött a bal lábam. Három orvos vizsgált, s mindegyik úgy látta, hogy ebből nem már nem lesz láb. Én akkor azt kértem, hogy vigyenek abba a szobába, ahol Mária rendszeresen megjelent. Fél lábon egyensúlyoztam a jelenés alatt, akár a gólya, és a vége felé azt éreztem, hogy megy össze a feldagadt lábam. Ráléptem, és nem fájt! Egyetlen pillanat alatt meggyógyult! Sírtam, és ugráltam örömömben.
    Itthon fölkerestem az akkori püspökömet, mert el akartam mondani, hogy milyen nagy öröm ért. Csakhogy nem valami szívélyesen fogadott.
    Egy darabig lépcsőházakat takarítottam, majd rendszerváltás előtt két évig remetéskedtem. Remeteségemben nagyon sok kötött imát mondtam. Sokkal többet, mint amennyi egy papnak elő van írva. Egyszer csak újra megszólalt bennem a Hang: 'Ne ezeket mond, hanem beszélgessünk!'
    Még körül is néztem, vajon ki az. Attól kezdve akármilyen kérdést tettem fel, Ő válaszolt. Később, miután Inárcsra kerültem, azt is kérte a Hang, hogy írjam le a vele való beszélgetéseket, a mások kérdésére jött válaszokat. Hát így születtek a Hang kötetek.

Egy kupica pálinkáért

    Feri bácsi forradalmár a maga nemében. Igaz, békés forradalmár. Számára nem jelenhetnek kötöttséget vallása dogmái sem, amennyiben belső hangja, meggyőződése mást diktál.
  - Én katolikus papként sem tudok attól szabadulni, hogy a reinkarnáció gondolatát egyszerűen képtelenség kikerülni. Nem ezt tanultam, mégis minden erre vonatkozó kérdésre azt válaszolta a Hang, hogy igenis van reinkarnáció.

Boldogság, vagy bódultság

  - Jézus első bejelentése a világtörténelemben így hangzott: "Betelt az idő, elérkezett hozzátok Isten országa, alakítsátok át a gondolkodásotokat!" Nem azt mondta, hogy a körülményeiteket, hanem a gondolkodásotokat!

   Tulajdonképpen itt a probléma. Mi mindig a körülményeinket akarjuk megváltoztatni, gondolván, hogy attól jó lesz az életünk. Ez pedig nem igaz. Ez a bódultság iránya. Menekülés, felelősségáthárítás. Nem én felelek azért, mert boldogtalan vagyok, hanem valaki más. Ez képtelenség! A Jóisten mindenkit boldogságra teremtett. Ha rajtam kívül volna ennek a boldogságnak a kulcsa, tehát ha nem vagyok boldog, a Jóisten gonosz?! (A Web-Hang szerkesztőjének utólagos 'költői' kérdése ehhez, mivel egyesek így gondolják: Vagy pedig nincs is? Visszatérve Feri bácsihoz:) Vagy pedig buta. Mert boldogságra teremtett ugyan, csak nem tudta, hogy más nem fog segíteni nekem. Ilyet kijelenteni káromkodás!
     Azt szoktuk mondani, hogy az ember elsősorban nyakától felfelé ember. Amíg a fejünkben nincs rend, addig szívünkben sem lesz. Vagyis egyszer meg kell, hogy világosodjunk: a boldogság rajtam múlik, nem a másik emberen. Rajtam. Én pedig a gondolkodásom szerint fogok boldog, vagy boldogtalan lenni.
     Én például nagyon jól tudom, hogy az én boldogságom nem függ mástól. Nem felelek másért, én magamért felelek. Ez annyit jelent, hogy mindazt, amit mondok, nem azért mondom, hogy elfogadják. Mindenki azt gondol róla, amit akar. Így van bennem béke. Mindannyiunknak arra kéne ráhajtani, hogy ez a belső béke ne csupán szólam legyen. Ezért itt a földön igenis meg kell küzdenünk.
     A cikk a Kiskegyed 2001. január 9. számában jelent meg.

Írta: Domján Anita
   Tulajdonképpen, amikor valaki meghal, a tapasztalatát átviszi a másvilágra. Amikor pedig megszületik, előző életének a tapasztalatát és adósságait hozza magával, cipeli tovább. Aki tisztában van ezzel, az könnyebben felülemelkedik a problémákon, és megérti: nem baj, ha a földön a szeretet elsősorban nem élvezet, hanem áldozat, mert ez a boldogság ára. Egy kupica pálinkáért is adni kell valamit.
    Ha az ember ezeket komolyan átgondolja, abban az esetben ráérez arra is, hogy a Föld lényegében egy kifutópálya. Megette a csuda azt a repülőt, amelyik a kifutópályán csak furikázik körbe-körbe! Az azért van, hogy felszálljon az égbe!

Gyónás. Feloldozás. Gyóntatás. Életgyónás.


A te egyházadban a gyónásnak mai formáját nem tudom ajánlani.

Kérdező: Eltávolodtam a hivatalos egyházi előírásoktól. Taszít a templomi közösség. Hiszem és tudom az Istent. Szeretet-közösségre vágyunk mindketten férjemmel.
HANG: … Meg kell tanulnotok meglátni abban az intézményben, melyhez tartoztok, az általam felkínált kegyelmi eszközöket. A te egyházadban a gyónásnak mai formáját nem tudom ajánlani. Szinte már kész szentnek kell lennie annak, aki vállalja, hogy bemegy egy olyan nagy dobozba, melyet ti gyóntatószéknek mondotok. De ez a gyónó számára semmiképpen sem szék, s ott leborulni egy nem hétköznapi, természe­tes emberi ruhába öltözött istenség előtt, aki bűneidre gyakran vagy kemény, indulatos kioktatásokat ad, minden részvét nélkül, vagy azt hiszi, hogy neki most kell téged megtéríteni, hiszen te most kiszolgáltattad magadat neki, vagy véget nem érő intelmekkel untat a kifáradásig, főleg, ha közben térdelned kell. Hát bizony ezt nem tudom ajánlani. De találhatsz olyan papot, aki iránt bizalmasan kitárhatod szívedet. S ha ez nem sikerül, akkor van még sok más lehetőség arra, hogy Velem kapcsolatba kerülj. Pl. a párbeszéd-ima, az evangéliumok olvasása, komoly könyvek, vagy olyan barátok megtalálása, akikkel érdemes eltöltenetek együtt az időt. Ma országotokban egyre több olyan klub alakul, melyekben érdemes időt áldozni, hogy lelkileg gazdagodjatok. … 4 / 320


HANG: Azt is el kell mondanom, hogy a szentgyónásnak az a formája, amely még ma is sok helyen gyakorlat, hogy a pap ül fenséges trónján, s a szegény gyónó pedig ott térdel lábai előtt és szánja-bánja vétkeit, az a ti egyházatokban egy szomorú hatalmi őrület következmé­nye. A hatalom nem bírja elviselni azt, hogy neki szolgálnia kellene, és nem uralkodnia! 13 / 1182


Kérdező: 3. Lehet gyónás nélkül áldozni?
HANG: 3. … Meg kell mondanom, hogy azok a rutin gyónások, amelyek ma annyira szokványosak, nem felelnek meg az Általam elgondolt követelményeknek.  ….  24 / 2417

* * *

Kérdező: 2. Abortuszaimat csak a pápa oldozhatja fel?
HANG: 2. Vétkeidet, mivel megbántad, Isten már régen megbocsátotta. E megbocsátás kinyilvánítását bármelyik felszentelt pap elvégezheti a szentgyónásban. Bennem, Jézusban az IRGALOM ISTENE jelent meg közöttetek. Mint tudod, Én, Jézus arra kértelek benneteket, hogy nem hétszer, hanem hetvenhétszer-hétszer, vagyis határ nélkül kell megbocsátanotok egymásnak. Erre csak azért kérhettelek benneteket, mert az IRGALMAS Isten ilyen! Aki vétkezik, az nem Istennek, hanem önmagának árt! Mivel a vétek természetellenes magatartás, ezért a helyes önszeretet parancsa azt követeli tőletek, hogy ne vétkezzetek! Mivel Isten természetének lényege a SZERETET, ezért az igazi bűnbánónak mindenkor megbocsát.
                                                                                                                                        40 / 4335
* * *

Kérdező: 4. Ref. templomban esküdtünk. Gyónhatok ezért?
HANG: 4. Mint tudod, rendnek lenni kell! A róm. kat. Egyháznak is vannak olyan előírásai, amelyeket meg kell tartania annak, aki ehhez az egyházhoz tartozónak mondja magát. Amíg azt vallod, hogy római katolikus vagy, addig számodra a kat. templomi esküvő feltétele annak, hogy szentgyónáshoz járulhass. Ez különben egyértelmű akkor, ha nincs jogi akadálya a katolikus templomban kötendő házasságnak.
     Legokosabb, ha személyesen megbeszéled ezt a témát a HANG- médiummal!  12 / 1107

* * *
Akkor menj gyónni, ha téged ez boldogít.

Kérdező: 1. Gyónásról kérdezem a HANG-ot.
HANG: 1. Ha azt mondom, hogy ostoba dolog gyónni akkor, ha ez nem boldogít, akkor ebben az is benne van, hogy csak akkor menj gyónni, ha téged ez boldogít! Igenis, hozzá kell szoknod ahhoz, hogy saját fejeddel gondolkodj, és ne mindig másra akarj támaszkodni. Ami pedig még fontosabb, jobban higgy abban, hogy nem a te tökéletességed az érdekes, hanem az Én irgalmam.  16 / 1572

* * *

Kérdező: 5. Gyónás után még rosszabbul érzem magamat. Félek, hogy kiesek a kegyelmi állapotból.
HANG: 5. Teljesen ostoba dolog gyónni menni, ha azt tapasztalod, hogy az nem boldogít! Teljesen ostoba dolog azt hinni, hogy tőled függ, hogy Isten megfelelően szerethessen téged! Tőled az függ, hogy te szerethesd megfelelően Istent. Ezt pedig nem félelemmel, nem szorongással, nem önsanyargatással, nem ostoba kicsinyeskedéssel, hogy kinek, mikor, hogyan fordítasz hátat, stb. éred el, hanem azzal a gyermeki bizalommal, amelyben sokkal több az öröm Isten jósága miatt, mint a szorongás saját ostobaságaid miatt.
      Drága Gyermekem! Annyira bele vagy gabalyodva önmagadba, annyira tele vagy különböző hiúsági komplexusokkal, hogy sem pszichológus, sem Isten nem képes téged hajadnál fogva ezekből kicibálni. Csak egyetlen dolog segíthet rajtad! Ha elhiszed és szíveddel, lelkeddel igyekszel átélni, hogy nem az a fontos, hogy milyen vagy, hanem az, hogy kié vagy! Ha valóban elhiszed, hogy Isten téged nem úgy szeret, mint mindenkit, hanem úgy, mint senkit! Ha még valakit úgy szeretne, mint téged, akkor kettő lenne belőled!!!  12 / 1119



Újjászületettek gyónása.

Kérdező:  3. Mit gyónjak?
HANG: 3. Bűneidet minden esztendőben meggyónjad. Ez a ti Egyházatoknak egyik előírása. Ez egy okos előírás. A probléma az, hogy az a keret, amelybe ezeket a gyónásokat befogják, nem alkalmasak arra, hogy az újjászületettek lélekben felfrissüljenek. Neked kell megtalálnod azt a személyt, akinél nem a hagyományos módon, hanem egy komoly beszélgetés keretében tudod teljesíteni Egyházatoknak ezt az előírását. De teljesítsd!  9 / 733
* * *

Leveledben gyónást végeztél.

HANG: Te úgy gondolod, hogy leveledben gyónást végeztél. Ez részben igaz. Azért csak részben, mert a gyónás lényegéhez tartozik a bánat és az erős fogadás. E kettő pedig ugyancsak halványan szűrődik át soraidon. Az igazi gyónás nem a bűnök felsorolásából áll csupán.
      Nem elég még az sem, ha valaki fájlalja egyes helytelen döntéseit. Az igazi bánat mindenkor azt a teljességet, azt a pálfordulást hordozza magában, amely arról tanúskodik, hogy abszolút ELSŐ lettem az illető életében. Vagyis nincs második (Mt 10.37). Ez természetesen áll a házastársra is!
      Isten senkit nem teremtett egy másik emberre! Isten mindenkit Önmagára teremtett. Aki Érte él, az megházasodik, ha ezt a szerepet, feladatot kapta Istentől, és nem házasodik meg, ha nem azt a szerepet kapta Istentől. A másért élést, tehát a szolgáló szeretet megélését bárki, bárhol fel tudja vállalni Értem, Jézusért, ha valaki ezt akarja. Az igazi szeretet elsősorban nem élvezet, hanem olyan áldozat, amelynek felvállalása megfelelő szívbékét biztosít. Istent nem lehet félszívvel szeretni. Nem lehet két úrnak szolgálni! Nem arról van szó, hogy nem szabad, hanem arról, hogy nem lehet!
      E bevezetés után reagálok kérdéseidre: 40 / 4290


Kérdező: 3.  E levél is minősülhet gyónásnak?
HANG: 3… Tágabb értelemben természetesen minősülhet gyónásnak az is, amikor valaki levélben tárja fel szívét, lelkét. De hivatalosan csak személyes találkozás révén mondhatjátok, hogy gyóntatok, hogy feloldozást kaptatok. Ez egy kicsit olyan, mint mikor valaki levélben akarja rendezni idegállapotát valamelyik pszichológussal. Van egy pont, amikor a személyes találkozás feltétlen feltétele annak, hogy az illető idegileg rendeződjék.   28 / 2798


Kérdező:  3. Isten valóban megbocsát nekem?
HANG: Igen. Te leveledben gyóntál Nekem, és ezt Én nagyon nagyra értékelem! Hidd el, hogy amit nekem bűnbánó szívvel elmondasz, azt már le is vettem rólad! Hidd el, hogy mérhetetlen szeretettel szeretlek, és éppen ezért Nálam mindig megtalálhatod lelked békéjét. De újra és újra mondom: HIGGY BENNEM!   …   10 / 859
* * *

Nem elég, ha valaki csak Nekem, vagy az Atyámnak gyón meg.

Kérdező: Uram! Olyan embert hozok Eléd, aki sok és rendkívüli álmokban olyan problémákkal találja magát szemben, melyeket úgy gondolja, hogy meg kell oldania.
HANG: … Még valamit. Nem elég, ha valaki csak Nekem, vagy az Atyámnak gyón meg. Meg kell találnod embertársaidban azt, akihez bizalommal tudsz fordulni, s ki tudod tárni előtte lelkedet. Az ősellenség nagyon ki- és felhasználja azokat az embereket, akik úgy akarnak Velem közvetlen kapcsolatot kiépíteni, hogy nem teszik lehetővé embertestvéreik közül senkinek sem azt, hogy kontrollálja őket. Ha így teszel, te is bele fogsz pusztulni, bármennyire is jó szándékkal teszed, hogy nem nyílsz ki senki emberfia előtt. Hallgass Rám, míg nem késő!  4 / 252


Kérdező: 3. Gyónással kapcsolatban kérdezem a HANG-ot.
HANG: 3. Benső világotok olyan, hogy nem elég, ha valaki élete szeretetlenségeit, önzéseit csupán Isten előtt bánja meg. Amíg nem fogalmazod meg, amíg nem mondod ki a megbánás szándékával valaki előtt, addig elfojtod magadban. Bocsáss meg a drasztikus hasonlatért: Olyan ez, mint amikor valaki olyan ételt vesz magához, amit nem tud megemészteni. Hiába erőlteti, csak árt magának azzal, ha visszatartja, és nem hányja ki magából. Pszichés világotok azért van tele félelemmel, görcsökkel, mert szeretetlenségeiteket, önzéseiteket nem dobjátok ki magatokból, hanem igyekeztek elfojtani.
     Azért fontos és okos dolog a gyónás, mert így tudtok legegyértelműbben könnyíteni magatokon. Persze igaz, hogy nem mindegy hogy kinek és hogyan gyóntok.  25 / 2507

* *
Mit nem lehet meggyónni

Kérdező: 2. Mi a Szentlélek elleni bűn?
HANG: 2. A Szentlélek elleni bűn nem meghatározott cselekedethez kötött tudatos rossz. A Szentlélek elleni bűn nem más, mint a rosszban megátalkodottság állapota! Aki ebben a bűnben van, természetesen, nem kaphat erre bocsánatot. Nem is akarhat irgalmat önmaga számára az ilyen lélek, mert ha akarna, akkor már nem volna megátalkodott. A Szentlélek elleni bűn tehát, mert nem esemény, hanem állapot, meggyónhatatlan, s ezért megbocsáthatatlan.  32 / 3336
* * *

Mindenkinek szüksége van arra, hogy lelke terheit időszakonként letegye.

Kérdező: 1. Bűnt követtem el akkor, amikor harmincöt év után meggyóntam?
HANG: 1. Nyugodj meg, nem követtél el semmilyen bűnt! Sőt! Isten akarata szerint tettél! Mindenkinek szüksége van arra, hogy lelke terheit időszakonként letegye. Nem létezik maró bűntudatban lelki fejlődés! Lelki fejlődés csak lelki szabadságban érhető el. Keresztelő János, akire azt mondtam, hogy anya nem szült nagyobbat a Földön, pontosan azzal a feladattal született le a Földre, és telt el a Szentlélekkel, hogy Izráel népének bűnbánatot hirdessen az Isten által. Tízezrek vonultak ki hozzá, hogy megvallják a bűneiket, és a Jordán vizében való megmerüléssel megszabaduljanak tőle. Én csak azokkal az emberekkel tudok valamit kezdeni, akik tudják magukról, hogy van bűnük. Azt hiszem közösségi vezetődnek sem azzal volt a baja, hogy gyóntál, hanem azzal, hogy nem nála gyóntál! Örülök, hogy lelkedet egy papnak öntötted ki, és nem egy olyan embernek, aki nem ismer Engem! Azt viszont tudnod kell, hogy a szentáldozásnak nem feltétele a gyónás. De nem is akadálya.  1 / 102 Való Zénó

* * *

Kérdező:   Uram! Ennél a Stációnál eszembe jut gyakori elesésem.
HANG: Igen. Bukdácsolás az egész földi életetek. Sokszor ez el is veszi kedveteket attól, hogy újra és újra próbál­kozzatok. Pedig próbálkoznotok kell.
     Ha a keréken a porszem öntudatra ébredne, bizonyára fáj­lalná, hogy állandóan ingajáratban van. Hol fönn, hol lenn. Így vagytok ti is. De hát ezáltal megy a kocsi előre. Sokan ostobának tartották azt a papot, aki egyszer valakinek, - aki már nagyon unta, hogy minek kell mindig meggyónnia ugyanazokat a botlásait - , azt a penitenciát adta, hogy legalább tízszer menjen kosárral a kútra vízért. - De hát a kosárból kifolyik a víz! - mondta a gyónó. Ez igaz, - mondta a pap -, de a kosár mégis így lesz tisztább. Erről van szó. A disznó azért disznó, mert nem csak belekerül a pocsolyába, de ott jól is érzi magát. Te is gyakran belekerülsz különböző erkölcsi pocsolyákba. Addig vagy ember, míg ott nem érzed jól magad, míg fölébredhet benned a vágy, hogy kikerülj onnan. E Stációtól ezt tanuld meg!" 2 / 163


Kérdező: Tele vagyok aggályoskodással.
HANG: … Ne bűneidet bogarászd. Ebből a betegségedből Én ki tudlak gyógyítani. Neked csak annyit kell elfogadnod, hogy kettőnk kapcsolatában nem az a fontos, hogy te milyen vagy, hanem az, hogy Én milyen vagyok. És ezzel kell neked egyre többet foglalkoznod. Engem egyáltalában nem érdekelnek bűneid. Ne érdekeljenek téged se. A bűnök általában olyan lelki betegségek, melyekből hiába akar valaki önerejéből kilábolni. Csak még jobban összekuszálódik benne minden. Úgy belekeveredsz, mint majom a cérnába, - ahogy ti mondani szoktátok.- Bőven elég, ha negyedévenként gyónsz! Bőven! Senki sem lett attól még jobb, hogy sokszor gyónt. Attól inkább boldogtalanabbak lesznek az ilyen emberek. Inkább szerető szavakat mondj Nekem, mint bűneidet. Légy már kicsit nagyvonalúbb. Azt hiszed, hogy a mennyei Atya, vagy Én rosszabbak vagyunk, mint a tékozló fiú apja, aki meg se engedte, hogy fia elkeseregje előtte bűneit, hanem mindjárt ünneplőbe öltöztette, s lakodalmat csapott tiszteletére. - Értsd meg, az ott-léte volt a fontos, és nem az, hogy milyen.
      Biztos, hogy hiába gyónsz akárhányszor. Nem leszel tőle boldogabb. Ebből az aggályoskodásból meg kell gyógyulnod. Akkor foglak meggyógyítani, amikor majd Én akarom. Te nem vagy képes sem gyorsítani, sem lassítani e folyamatot. Tehát ez bizony kereszted, melyet tűrnöd kell, ha egyszer magadnak csinálod. Ha ennél okosabbat nem tudsz csinálni. Pedig tudnál. Ha nem törődnél magaddal. Legalább azt hidd el, hogy annyira igazán szeretlek, mint egy átlagorvos a páciensét.  Persze a valóság az, hogy úgy szeretlek, mint senkit a világon. Mint már többször és több helyen említettem, ha még valakit szeretnék úgy, mint téged, akkor kettő lenne belőled. Ha nem tudnád, szeretetem által létezel!
      Hidd el, számodra nincs halálos bűn! Nem bűn, hanem betegség az, amiből ki akarsz mászni, de éppen ezt kell Rám bíznod! Amit pedig a hazugságról gondolsz, az nevetséges dolog. Éppen az a bajod, hogy nem egészséges benned a bíráló képesség. Elsősorban saját magad felé nem egészséges.  4 / 296
           
           
Kérdező: Mi akadályoz abban, hogy hangosan, pap előtt gyónjak?
HANG: Te biztosan megértesz, de attól tartok, hogy sok katolikus, akik olvasni fogják kérdésedre adott válaszomat, nem fognak megérteni.
      Neked semmi szükséged arra, hogy gyakran végezz szentgyónást! Egyházad előírja, hogy bűneidet minden esztendőben meggyón­jad, de azt nem írja elő, hogy mikor, és azt sem, hogy kinél.
      Semmi szükséged arra, hogy amit szívedben helyesnek tartasz, de a papok nagy része nem tartja helyesnek, arról a gyónásodban beszélj.
      A pártállam idején a legtöbb pap jónak tartotta, hogy békegyűlésekre járjon. Eszükbe sem jut, hogy ezt meggyónják ma, amikor ennek ellenkezőjét gondolják! Főleg a püspökök és a főpapok között nem találsz ezek miatt bűnbánót!
      Pedig mérhetetlenül nagyobb gonoszság volt békegyűlésekre járni, mint az akármilyen sötét okkult dologgal való foglalkozás!
       Az okkult dolgok, ha nem tiszták, akkor is csak legfeljebb annak ártanak, aki folytat ilyeneket, de annak sem nagyon, ha jó szándékkal teszi ezt. A pártállammal való együttműködés viszont az egész egyházat lejáratta az emberek előtt, s azok, akik akkor esetleg jó szándékkal, de gyengeségből, félelemből ennek behódoltak, pontosan akkor tennének jó szándékukról tanúságot, ha most bűnbánatot tartanának. Ó nem! Ezek pontosan azoktól követelnek bűnbánatot, akik akkor helytálltak, üldözést szenvedtek, azoktól, akiket az akkori pártállam félreállított, megkínzott.
      Hát ez bizony Szentlélek elleni bűn! Erre nincs bocsánat! De az, hogy te spirituális dolgokkal foglalkozol, hogy szinte tapasztalod a fényadásnak, az energia továbbadásának áldásait, s te ezt bűnnek tartsd olyan mértékben, amelyet meg kell gyónnod?!?, hát ez képtelenség!
      Azt is el kell mondanom, hogy a szentgyónásnak az a formája, amely még ma is sok helyen gyakorlat, hogy a pap ül fenséges trónján, s a szegény gyónó pedig ott térdel lábai előtt és szánja-bánja vétkeit, az a ti egyházatokban egy szomorú hatalmi őrület következmé­nye. A hatalom nem bírja elviselni azt, hogy neki szolgálnia kellene, és nem uralkodnia!
      Azt tanácsolom, hogy egyházad előírásaiból azokra ügyelj, amelyek egyértelműen megegyeznek az Én, Jézus, kívánságaimmal. Mert van ilyen is. Valójában minden szentségben Velem találkozol. De ha a hatalmi egyház ezt embertelen formákhoz köti, akkor inkább mondj le arról, hogy ilyen formában találkozz Velem, semmint békétlenséget, felháborodást hordozz magadban.
      Én békét jöttem hozni a földre, és nem uralkodást ember és ember között. Ti mindannyian egymásnak testvérei vagytok. A papok kizárólag szolgálatra kaptak Tőlem felszólítást, és nem arra, hogy lelkiismereti gubancokat idézzenek elő bennetek! Kerüljétek az olyan papokat, akik ilyesmit tesznek veletek!
      Ne menj tehát gyónni azért, mert a papok azt mondják, hogy menj. Csak akkor és ahhoz menj gyónni, amikor Én, és akihez Én irányítalak. Amíg ez nem egyértelmű benned, addig örülj annak, hogy az Enyém vagy akkor is, ha nem jársz gyónni!  13 / 1182


HANG: Kedves Barátom! Egész tanulmányt kellene írnom arról, hogy ti, akik a BOKOR bázisközösségben vagytok, akik annyira ismeritek tanításomat és életemet, egyáltalán nem vagytok tisztában azzal a szabadsággal, amit elhoztam nektek. Számotokra hiába nevem: Isten a szabadító! Vajon mikor fogtok rájönni arra, hogy az a szabadság, amelyben a helyes szeretet megfogan és szárba szökve gyümölcsöt terem, valójában a legnagyobb megkötözöttség! Nem a szabadságra, hanem a Velem való megkötözöttségre kell tennetek a hangsúlyt, ha azt akarjátok, hogy az Én szabadságomban éljetek!
      Hidd el! Nem a levegőbe beszélek! Ti ugyan kezdetben tudtátok, hogy az első és második kötelék milyen fontos, de aztán kitaláltátok azt a pedagógiai ostobaságot, hogy minél kevesebb idő és áldozat legyen az, amit a második kötelék, tehát a szentgyónás elvégzésére fordítotok, mivel ez a lelki érettség velejárója! Bekaptátok ezt a sátáni horgot. Ennek lélektani szükséggel következménye lett az első kötelék, tehát a komoly reggeli és esti ima felületes kezelése, tehát az, hogy Lelkem szabadságát élvezzétek!  …
                                                                                                                                        18 / 1755

Kérdező: 1. Apámmal felvétettem a szentkenetet. De utána nem gyónt.
HANG: 1. Te bőven megtetted azt, amit édesapádért meg kellett tenned. Hidd el, hogy nem múlhat rajtad semmi, ami az ő lelkének épségét illeti! Hidd el, hogy Én őt is legjobban szeretem a világon, és nem te, hanem Én teszek meg mindent, hogy át tudja venni Tőlem azt a szívbékét, amit csak Én adhatok meg nektek. Igaz, csak akkor, ha elfogadjátok tőlem!
      Az ő benső világa csak Előttem ismert, és ezért ne nyugtalankodj, mert te is, mint minden ember, csak önmagadért felelsz, vagyis csak önmagadnak tudsz ártani, ha nem úgy akarsz boldog lenni, ahogyan azt Én akarom!
      Drága Gyermek! Fölöslegesen okozol magadnak gondot, amikor úgy gondolod, hogy tőled függhet mások örök boldogsága! Tőled csak a te örök boldogságod függhet! Illetve Tőlem, függetlenül attól, hogy más mit tesz valakiért. Én csak azt nézem, hogy van-e jó szándék benned, vagy nincs! Ezt teszem édesapáddal kapcsolatban is! Ne féltsd hát őt! Sem te nem üdvözíthetsz senkit, sem általad nem üdvözülhet senki! Csak Én üdvözíthetek (azért vagyok Üdvözítő), csak Én általam üdvözülhet mindenki! Én felhasználhatlak téged is, és mást is ennek érdekében. Mindenki csak önmagáért felel!  22 / 2213
           

Kérdező: 2. Isten, gyónás nélkül is megbocsátja bűneinket?
HANG: 2. Nagyon természetes, hogy gyónás nélkül is van bocsánat. Bánat nélkül nincs bocsánat! Minden felekezet előír bizonyos külső formákat is, amelyek benső bizonyosság irányában tudják erősíteni tagjait.
      A bűn nem más, mint szeretetlenség. Ez bizonyos benső nyugtalanságot okoz mindaddig, amíg valaki nem tette tönkre benső érzékenységét. E benső érzékenység két irányban szokott megbetegedni. Az egyik az, amikor valaki aggályossá válik. Amikor valaki gyónás nélkül már áldozni sem mer. A másik megbetegedés akkor nyilvánul meg, amikor valaki gátlástalanul képes szeretetlen lenni anélkül, hogy bűntudatot érezne.
      A ti egyházatok nagyon bölcsen azt írja elő, hogy minden évben végezzétek el szentgyónásotokat, és legalább húsvét táján járuljatok szentáldozáshoz. Én, Jézus, azt ajánlom, hogy minél gyakrabban járuljatok szentáldozáshoz, mert ebben a formában is minél gyakrabban szeretnék találkozni veletek.
      A gyakori gyónás helyett Én inkább azt ajánlom, hogy igyekezz egy imakörhöz, egy olyan élő közösséghez tartozni, ahol az Én nevemben jöttök össze, Velem foglalkoztok, s olyan témákat tárgyaltok, amelyek hatására közelebb tudtok kerülni Hozzám. Ez sokkal fontosabb, mint a gyakori gyónás.  31 / 3196


Kérdező: 1. Minek a hatására jön létre a sugalmazás?
HANG: 1. … Médiumomnak a fejében is megfordult a gondolat, hogy nyilvános gyónást végezzen előttetek, de Én, Jézus, leállítottam. Van neki lelki-atyja, gyónjon annál. Igen, mert nem az az érdekes, hogy ő milyen, hanem az, hogy kié és mit mond. Ő az Enyém, és azt mondja, amit Lelkem sugall neki, hogy továbbítsa felétek. Nagyon természetes, hogy az evangéliumaim alapján bárkitől és bármikor kontrollálható az, amit mond. 34 / 3532


Kérdező: 2. A szentgyónásról kérdezem a HANG-ot.
HANG: 2. A szégyenérzet jogos akkor is, amikor valaki úgy érzi, hogy gyónnia kell. De az őszinte bűnbánatnak éppen az az egyik megnyilvánulása, hogy szégyen ide, szégyen oda, legalább a szentgyónásban vállaljátok tetteitek kinyilvánítást.
     Sajnos, kevés a valóban Nekem, Jézusnak odaadott pap. De, amint a beteg orvos is tud gyógyítani, úgy bármelyik fölszentelt pap által gyógyítani tudom Én, Jézus, lelketeket.
      Ha igazi a bűnbánatod, akkor nem lehet akadály a pap személye, hogy Elém tárd életed nyomorúságait.
      Ha keresel, feltétlenül fogsz találni olyan gyóntatót, aki előtt képes leszel megfelelő módon lélekben megnyílni! 34 / 3591

                       
Kérdező: Hányszor lehet házasságot kötni?
HANG: … A gyakorlatban az a probléma, hogy minden katolikus pap előtt  kötött házasságot jóhiszeműen bírálnak el, holott ez már indulásában, gyakorlatilag képtelenség. Nem igen találtok olyan papot, aki szívesen gyóntat házasság előtt jegyeseket, mivel legtöbb esetben mindkét fél őszintesége ugyancsak megkérdőjelezhető. Ha csak erre gondoltok, máris problematikus a jóhiszeműség.  …  36 / 3828